inmargo.blogspot.com

Az iNapló IT szemléje - ELTE-LIS + iNapló - Fodor János

2011. május 14., szombat

Egértörténelem


Úgy döntöttem, a hosszú kényszerkihagyás után, ami miatt nem tudtam tisztességgel kidolgozni korábbi témáimat, ezért törlöm őket és három mostanában aktuális témával foglalkozom a továbbiakban.

Első választásom a számítógépes egér történetének bemutatására esett, amelyhez az alapot az alábbi cikk szolgáltatja.
A mai világban mostanában terjedni kezd a számítógépes egerek egy újabb generációja, a cikkben szereplő wifis egér. Az írás szerint az új családtag már USB-bemenet nélkül is csatlakoztatható lesz a számítógépekhez és az akkumulátora akár 9 hónapig is bírja. Ha mindez igaz, akkor az 50 dolláros (átszámítva: 10000 HUF) ár nem is túl magas egy ilyen tartozékért, amely egyébként kinézetében hasonlít hagyományos társára, hatótávolsága pedig kb. akkora, mint egy egyszerű Bluetooth-egéré. De vajon hol kezdődik a számítógépes egér története? Milyen akadályokon kellett áthágnia ahhoz, hogy ilyen magasságokba jusson? Írásomban ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat.

A számítógépes egér története

A számítógépes egér ötlete Douglas C. Engelbart fejében született meg, aki a Stanford Kutatóintézetben dolgozott, ahol részt vett az ARPANet létrehozásában és számos a számítógép interaktivitását javító megoldást kezdeményezett. Egyik legfontosabb újítása az egér, amelynek prototípusát 1963-ban készítette el. A burkolat az SRI lépcsőjéből készült, egy gombbal, mert csak egy volt kéznél a gyártáskor. Ezt hamarosan követte a háromgombos változat. Mozgását két tárcsa közvetítette az elektronikának. Az eszköz az ABC munkaállomás részeként számos újdonság mellett 1968 decemberében került a nagyközönség elé, a San Francisco-i Fall Joint Computer Conference keretében. A bemutató "The Mother of All Demos" néven vonult be a számítástechnika történetébe. Az egér és a grafikus kezelőfelület története szoros összefüggésben van egymással. Az 1970-es években a Xerox Corporation járt a fejlesztés élén, a Xerox Star operációs rendszerrel. A program valamint az azt futtatni képes Alto tervezésében William K. English, Engelbart régi munkatársa is részt vett, akivel több kísérletet végeztek el a számítógépes egér több változatán. Később a tárcsákat golyó, a köralakú gombokat pedig négyszögletes gombok váltották fel. Az 1970-es évek végén a MIT egyik diákja, Steve Kirsch az optikai egér fejlesztése közben két egyszenzoros változat terveit is elkészítette. Az optika az egérpadon váltakozó fekete és fehér négyzetekről olvasta le az irányt és a sebességet. A másik változat szenzora a korábbi modellével azonos volt, de az egérpadon négyzetek helyett vonalakból álló rácsok futottak. Az egyik irányba haladó vonalak kék a másik irányba haladók infravörös festékkel voltak színezve. Az eszköz a szenzorok mellett tartalmazott egy vörös valamint egy infravörös LED-et is, amelyek felváltva kapcsoltak ki-be, így egy adott pillanatban a szenzor csak az egyik tengelyre vonatkozó információt tudta leolvasni a rácsszerkezetről. Az optikai egerek későbbi változatába még egy szenzort beépített, ezért ezekben mindkét irány önálló érzékelővel rendelkezett és ennek köszönhetően a LED-ek folyamatosan világítottak.

Steve Kirsch 1982-ben megalapította a Mouse Systems Corporation-t és még ugyanebben az évben piacra került az első, kereskedelmi forgalomban is kapható számítógépes egér, ami IBM PC-khez készült, de a szoftverhiány és a magas ár miatt nem tudott megfelelően elterjedni.

1979. decemberében az Apple néhány munkatársa Steve Jobs vezetésével felkereste a Xeroxot. Jobs rögtön felismerte az új eszköz jelentőségét, így fordulhatott elő az, hogy az Apple lett az első olyan társaság, amely szériában gyártott számítógépekhez is felhasználta az egeret. Az Apple Lisa 1983-ban jelent meg, grafikus felületű operációs rendszerrel, a LisaDesk-kel . Az egér opto-elektronikus rendszerű volt, a golyót gumival vonták be. Az elektronikát és mechanikát a Hovey-Kelley Co. tervezte. Ugyanebben az évben a Microsoft is piacra dobta első egerét, Green Eye néven. Ekkor már több mint 10 társaság kínálatában szerepeltek az egerek különböző változatai.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése